A Peptidek története
A ‘70-es évek elején az immunszupresszió mechanizmusait kísérleti és klinikai körülmények között is vizsgálva megállapították, hogy az öregedéssel, sorvadáshoz hasonló jelenségek fordulnak elő az immun- és neuroendokrin rendszer központi szerveiben: a csecsemő- és a tobozmirigyben, amelynek hatására csökken a fehérjeszintézis a sejtekben és a különböző szövetekben. A többéves vizsgálatok bebizonyították, hogy a kis molekulatömegű peptidek megfelelő aminosav szekvenciái alkalmasak geroprotektív gyógyítószerként történő alkalmazásra.
A Peptidek története
A ‘70-es évek elején az immunszupresszió mechanizmusait kísérleti és klinikai körülmények között is vizsgálva megállapították, hogy az öregedéssel, sorvadáshoz hasonló jelenségek fordulnak elő az immun- és neuroendokrin rendszer központi szerveiben: a csecsemő- és a tobozmirigyben, amelynek hatására csökken a fehérjeszintézis a sejtekben és a különböző szövetekben. A többéves vizsgálatok bebizonyították, hogy a kis molekulatömegű peptidek megfelelő aminosav szekvenciái alkalmasak geroprotektív gyógyítószerként történő alkalmazásra.
A Szovjetunióban a hidegháború évei alatt gyors ütemben kezdték fejleszteni az atomfegyvereket és az atomenergiával működő hajókat, tengeralattjárókat. A korabeli kezdetleges technológia azonban nem volt képes teljes mértékben megvédeni például az atom tengeralattjárókon vagy atomtöltetű rakéták tároló bázisain szolgálatot teljesítő személyzetet a káros sugárzásoktól. A tömeges megbetegedések hatására intenzív kutatási programot indítottak a sugárbetegég kezelésére, gyógyítására.
A betegség vizsgálata során megállapították, hogy a sugárzás hatására sérültek a sejtekben az anyagcsere folyamatok és a létfontosságú fehérjék szintézise. A károsodott szervek, szövetek regenerálása érdekében végzett kísérletek során megpróbáltak beavatkozni a sejtanyagcsere folyamatokba, hogy ezáltal újból beinduljon a beteg szervek normális működése. Kísérletek során próbálták ki azt a speciális módszert, amellyel alacsony molekulatömegű peptideket befecskendeznek sugárfertőzésnek kitett, vagy idős személyek szervezetébe. Ennek eredményeképpen, a rövid láncú peptidek különböző biológiai hatását figyelhették meg. Bizonyították, hogy a peptid bioregulátorok sejtszinten szabályozzák a szervezet anyagcseréjét, így a szövetek és szervek ezek hatására úgy működhetnek, mint a fiatal és egészséges szervezetben. Helyreáll a sérült szervek biológiai és funkcionális működése.
A kísérletek során megállapították továbbá, hogy a szervezetben a radioaktív sugárzás által okozott károsodások hatásukban és hatásmechanizmusukban is nagyon hasonlóak az öregedés vagy onkológiai megbetegedések során fellépő folyamatokhoz.
Az emberi faj genetikailag várható élettartama mintegy 120 év, ami 30-40%-kal magasabb a jelenlegi átlagéletkornál. Azonban a különféle káros tényezők hatására a gének működése és szerkezete is megváltozik, ami csökkent fehérjeszintézist, és a szervek csökkent működését eredményezi. A modern gerontológiai kutatások eredményei lehetővé teszik a korfüggő változások céltudatos szabályozását. Fő feladatuk a korai öregedés és a betegségek megelőzése, az irányított élettartam növelése, az aktív hosszú élet megőrzése, valamint az emberi fajnak jósolt maximális élettartam elérése. A klinikai orvostudomány előrehaladása nagyban függ a molekuláris orvostudománytól, azaz a biológiailag aktív molekulák és a gének szintjén végzett kutatásoktól. A molekuláris orvostudomány az új termékek és technológiák bevezetéséhez széles körben használja a genetikát, valamint a molekuláris- és sejtbiológiát. A molekuláris orvostudomány egyik fontos feladata, hogy tanulmányozza a genetikai mechanizmusokat és az öregedést. Megállapítást nyert, hogy léteznek olyan gének, amelyek szabályozzák a szervezet fejlődési ütemét és sok betegség mechanizmusát. Az egyik legfontosabb feladata a modern biogerontológiának, hogy a hatékony bioregulátorok segítségével növeljék a várható élettartamot, és helyreállítsák az alapvető élettani funkciók működését. A kísérletekben kiemelten figyelték a peptid bioregulátorok hatását a korai öregedési folyamatokra. A homeosztázis peptidek által szabályozása fontos szerepet játszik a fiziológiai folyamatok bonyolult láncolatában, vezető helye van az öregedési folyamatok lassításában.
A peptidek rövid aminosav láncok. Az élő sejtekben szintetizálódnak fehérjék lebontásából származó aminosavakból. A résztvevő aminosavak száma szerint megkülönböztetünk dipeptideket (két aminosav, egy peptidkötés), tripeptideket (három aminosav, két peptidkötés), tetrapeptideket. Ha a molekulában tíznél kevesebb aminosav található, akkor oligopeptidekről, tíznél több aminosav esetében polipeptidekről beszélünk. Fehérjének akkor nevezzük a polipeptidet, ha az aminosav összetevők száma 100 vagy annál több. Ennél is fontosabb, hogy a peptidekből gyakorlatilag hiányzik a harmadlagos szerkezet, ez különbözteti meg leginkább a fehérjéktől. A peptidek a fehérjékkel ellentétben, nem hajlamosak denaturációra, azaz káros (hő, fizikai-, kémiai-) hatások alatt, nem történik visszafordíthatatlan változás a természetes térbeli konfigurációjukban, ez nem vezet a peptid molekula teljes megsemmisüléséhez. Így a peptidek megőrzik összes biológiai tulajdonságukat. A peptidek növelik a sejtek ellenálló képességét az oxigénhiánnyal, a mérgekkel és egyéb károsító tényezőkkel szemben, normalizálják a szövetek anyagcseréjét, segítik a hatékonyabb tápanyag beépülést a szövetekbe és az anyagcsere termékek eltávolítását, pozitívan befolyásolják a szervek és szövetek működését, normális és kóros körülmények között, fiziológiai szinten tartják az érett sejtek számát, normalizálják a szervek és szövetek helyreállítási folyamatát.
A többéves vizsgálatok bebizonyították, hogy a kis molekulatömegű peptidek megfelelő aminosav szekvenciái alkalmasak geroprotektív gyógyító szerként történő alkalmazásra.
Vlagyimir Khavinson akadémikus professzor és munkatársai kimutatták, hogy a megfelelő peptidek sejtszinten aktiválják a heterokromatint az emberi sejtmagban, és felszabadítják az aktív eukromatikus géneket, amelyek az öregedés során megkötődtek. A szorosan sűrített heterokromatikus kromoszóma terület, genetikailag inaktivált. A dekoncentrált (eukromatikus) régiókban a kromoszómák aktívan működnek. Ismeretes, hogy a transzkripciós gén aktivitásának szükséges feltétele az aktív kromatin. Mint azt már korábban említettük, a sejtmagban kétféle kromatin található: diffúz eukromatin valamint kondenzált heterokromatin – a periférián, a mag közelében, a membrán mellett. A transzkripció (script: írás, átírás) az eukromatin-ból történik. Az öregedés során a sejtmag heterokromatin száma, átlagosan 60-80%-al nő. A szabályozó peptidek, pedig épp ellenkezőleg, növelik a sejtmag eukromatin tartalmát. Ez azt jelenti, hogy nagyobb számú gén számára válik hozzáférhetővé a transzkripció, tehát nő az intenzitás, valamint nő a fehérjeszintézis mértéke. Más szóval, minél nagyobb az eukromatin-tartalom a sejtmagban, annál erősebb a sejt fehérje szintézise.
A kísérlet eredményeként arra a döntő következtetésre jutottak, hogy a kromatin kondenzáció reverzibilis folyamat, vagyis képes helyreállítani a fehérjeszintézist és ezáltal a szervek funkcióját is. A kísérletek legfontosabb felfedezése az a tény volt, hogy a peptidek képesek indukálni az őssejtek differenciálódását is. Ez például nagymértékben magyarázza a klinikai beavatkozások utáni pozitív hatást, a degeneratív retina betegségekkel kezelt emberek esetében. Más kísérletekben, peptideket hozzáadva a pluripotens őssejtek ektodermájához, az őssejtek számának növekedését eredményezte a megfelelő szövetekben. Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy a peptidek képesek indukálni a sejtek differenciálódását (nem csak az őssejtekét). Az eredmények alapján, a kutatás fontos következtetése, hogy összpontosítani kell az őssejtek differenciálódásának indukciójára, és kihasználni a szervezet különböző szerveinek és szöveteinek biológiai tartalékait, mert ez az egyik alapja annak, hogy növelni lehessen a fajok várható élettartamát. Ismeretes, hogy számos kromoszóma mutáció indikátorként használja a károsodott DNS-t az öregedő szervezetben. Szomatikus mutációk jöhetnek létre, azaz a stabil kromoszóma mutáció felhalmozódás alapjául szolgál a patológiai és a daganatos betegségeknek.
A peptideknek erős antimutagén és regeneráló hatásuk van, beigazolódott, hogy csökkentik a kromoszóma mutációk számát az öregedő test fő szervrendszereinek sejtjeiben. A génaktivitás-szabályozás szintjén megállapítást nyert, hogy a csecsemőmirigy és a tobozmirigy peptidjeit befecskendezve a testbe, azok gátolják a HER-2/neu (humán emlőrák) gén aktivitását, ugyanis a kezelés hatására 2,5-3,6-szor ritkábban betegedtek meg a kontrollhoz képest, valamint egyértelműen csökkent a tumor átmérője. Megállapítást nyert, hogy a tobozmirigy peptidjét hozzáadva az emberi tüdő fibroblasztok kultúrájához, 30 percig inkubálva 30 C-on, a telomeráz génre gyakorol hatást, és 2,4 –szeresére növeli a telomer fibroblasztok hosszát. A génexpresszió aktiválását, a sejtosztódások számának 42,5%-os növekedése kíséri, amely eredménnyel cáfolható a Hayflick-limit elmélet (Leonard Hayflick: „egy sejt csak véges sokszor osztódhat”). Ez teljes mértékben alátámasztja a már korábban említett eredményt, miszerint a peptidek beadásával a maximális várható élettartam 42,5%-kal nőtt.
A Szentpétervári Egyetem Bioregulációs és Gerontológiai kutatócsoportja bemutatta a regulátor peptidek és a DNS kettős spirál kölcsönhatásának molekuláris modelljét.
A regulátor peptid felismeri a DNS kettős spirál adott helyét, ha a saját aminosav sorrendje kiegészíti a DNS nukleotidok sorozatát. Azaz a kölcsönhatás specifikus, mert a szekvenciák egybeesnek. Minden sorozat nukleotid pár a DNS kettős spiráljában, a funkcionális csoportok egyedülálló formáját mutatja. A peptid különleges formája kapcsolódhat a DNS kettős spirálja adott helyén.
Normál élettani körülmények között a DNS kettős spirál formájában létezik két polimer lánc, amelyek hidrogén-kötéssel kapcsolódnak a bázispárok között minden láncban. A legtöbb biológiai folyamat, – beleértve a DNS transzkripciót és replikációt – megköveteli, hogy a kettős spirál külön láncra legyen osztva. Különösen ismert, hogy a kettős spirál láncok helyi szétválasztását megelőzi a gének transzkripciója (script: írás, átírás), az RNS-polimeráz enzim segítségével. Annak érdekében, hogy meginduljon a transzkripció (gén olvasás, és az RNS messenger szintézise), a DNS kettős spirálját fel kell szabadítani a hiszton (nukleáris fehérjék) alól, és azon a helyen, ahol az RNS szintézis kezdődik, a lánc kettős spirálját el kell különíteni. Ez csak olyankor történik, ha a peptidkötés a DNS transzkripció területén helyezkedik el. A fentiekből következik, hogy a peptidek képesek pozitívan szabályozni a gének hatását, tevékenységét.
Tekintettel a peptidek jelentős és hiteles biológiai aktivitására, tanulmányozták a különböző peptid bioregulátorok hatékonyságát. Az egyik jelentős eredmény az volt, hogy sikerült a melatonin szekréció szintjének teljes helyreállítása a fiataloktól kezdve az idősebbekig, valamint a kortizol – mellékvese kéreg hormon – szekréció normális napi ritmusának helyreállítása is. A peptidek revitalizációs hatására az időseknél, az öregedés során fellépő glükóz tolerancia helyreállt. A peptidek regenerálják a hasnyálmirigy működését és a glükóz anyagcserét, a hasnyálmirigy L3-as sejtjeinek glükóz érzékenysége és a perifériás szövetek inzulintartalma miatt. Az elvégzett kísérletek eredményei alapján, a peptidek hatékonyságát klinikai kutatások során, az embereken vizsgálták. Az eredmények elemzése magas geroprotektiv tevékenységet igazolt. Egy éves kezelés a: csecsemőmirigy, agy, erek, máj, porc, pajzsmirigy és hasnyálmirigy kivonataival – jelentős (2-szer kevesebb) halálozási arány csökkenéshez vezetett, valamint javult az immun-, endokrin-, szív-érrendszer és az agy működése, és nőtt a csontsűrűség. A fent felsorolt kivonatokkal való több éves kezelés során igazolást nyert a peptidek jótékony hatása a különböző korcsoportok esetében, kiváltképp az 50 év feletti embereknél. Kétségtelen előnye a natív biopeptid regulátoroknak, hogy nincs mellékhatásuk. Hangsúlyozni kell, hogy az elmúlt 26 évben több mint 15 millió – különböző betegségekben szenvedő – embert kezeltek ezekkel a kivonatokkal. A kezelés hatékonysága átlagoson 75-95%-ra tehető.
A peptidek tumor-ellenes hatásmechanizmusának vizsgálatát a Szentpétervári Egyetem Bioregulációs, és Gerontológiai Intézetének munkatársai és az Orosz Orvostudományi Akadémia (СЗО РАМН) kutatói végezték, amely eredmény különös jelentőséggel bír a tumorok bioterápiájának fejlődése, valamint a szervezet védekező mechanizmusának erősítése szempontjából. A modern orvostudomány ezen időszakára jellemző, hogy jelentős eredményeket ért el a peptideken alapuló gyógyszerek fejlesztésében és a különböző komplex betegségek gyógyításában, beleértve a rák patológiáját is. A peptidek hatását tanulmányozták spontán kialakult, és daganat transzplantálással indukált kísérletekben. A természetes peptid vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a peptideknek kifejezett védő hatása van a kísérleti karcinogenezisben, moduláló hatást gyakorol az immunrendszerre és a szervezet neuroendokrin rendszerére a rosszindulatú daganatok ellen. A természetes peptidekkel kezelt személyekben jelentősen csökkent a spontán tumorok előfordulása -2,5-szer lett kevesebb -, és az élettartamuk 30-40%-kal nőtt. Ebben az esetben a celluláris immunitás indexe növekedett.
Természetes peptideket alkalmaztak rákkeltő besugárzás során, és egyértelmű gátló hatás mutatkozott a tumor növekedését illetően. A rosszindulatú daganat előfordulása a kísérleti csoportban 1,9-2,7-szer alacsonyabb volt, mint a kontroll csoportban. A természetes peptidekkel kezelt besugárzott személyek esetében, a tumorok előfordulási gyakorisága 28% volt, míg a csak besugárzott személyeknél az arány 92% volt. A rosszindulatú daganatos megbetegedések száma a kezelés hatására, a tizedére csökkent. A tanulmány kimutatta, hogy a természetes peptidek csökkentették a 7, 12-dimetilbenz (a) antracén (DMBA) – rákkeltő tényező hatását a mellrák kialakulásánál, azaz a kontroll csoportban lévő személyeknél a rákkeltő anyag hatása alatt a mellrák az esetek 80%-ban kialakult, a peptiddel kezelt személyeknél, ez az arány csak 25% volt. Ugyanakkor a harmadára csökkent az adenocarcinoma (rákos mirigydaganat) fajtáinak előfordulása.
Kísérleti vizsgálatok igazolják a természetes peptidek daganatellenes aktivitását, elsöprő hatását a karcinogenezis mechanizmusaiban, valamint használatával új lehetőség nyílik a rákos betegek gyógyításában. Hatása azon a tényen alapul, hogy a természetes peptidek hozzájárulnak a celluláris immunitás és a hormonális szabályozás helyreállításához, valamint szintén rákellenes hatását igazolja, hogy ezek a szerek már használnak olyan daganatos betegek esetében is, ahol a rák fő kialakulási formája hormon-függő (emlőrák, méh- vagy méhnyak, a petefészek és a hozzá kapcsolódó területeket érintő rák). Az összes rákos beteget megerősítette szövettanilag. A legtöbb beteg kapott kombinált vagy komplex kezelést. A természetes peptideket alkalmazzák, a mellrák II.- III. stádiumában lévő betegeknél is, sugárkezeléssel a háttérben. Néhány olyan betegnél, akinél tartós leukopenia (alacsony fehérvérsejtszámmal járó állapot) és lymphopenia állt fenn, amely nem gyógyítható más gyógyszerkészítménnyel, később, a sugárkezelést követő (2-6 hónap után) időszakban kezdték el a peptidek alkalmazását. Emlőrákos betegnél a peptides kezelés bevezetése a vér limfocita és a T-limfocita számának növekedéséhez vezetett. Ezen túlmenően, a betegeknél javult az immunkorrekció és a T sejtek funkcionális aktivitása, valamint helyreállt a celluláris immunitás reakció intenzitása.
A peptidek alkalmazásával – 50 éves kor alatti colorectalis rákbetegeknél, akik sebészeti és kombinált kezelést kaptak, valamint IV. stádiumban lévő tumoros betegek esetében, normalizálódott az immunrendszer állapota, csökkent a betegek száma és a kemoterápia káros és mérgező hatása. A peptid kivonatok három kúrán át tartó alkalmazásával, a betegeknél az adott kategóriában az első 6 hónapot követő radikális kezelés hatására, jelentősen csökkent a visszaesések száma az elkövetkező 2 évben. Bioregulátor peptideket használtak dysplasia (rendellenes fejlődés) és méhnyakrák megelőzésére, illetve sebészeti méhnyak konizáció (kúp alakú szövetdarab kimetszése a méhnyakból szövettani vizsgálat céljából) esetén a betegek kezelésére. A tanulmány megállapította, hogy a peptidek használata hozzájárult a T-limfocita és fagocitózis (a sejteknek a baktériumokat és egyéb anyagokat megemésztő képessége) mutatók helyreállításához, valamint a természetes ölősejtek (NK-sejtek) jelentős növekedéséhez. A kezelés után a betegek 90%-a, a regeneráció jelentős morfológiai jeleit mutatta a konizált méhnyak esetében.
A műtéti sebek teljes gyógyulásának átlagos időtartama a fő csoport betegeinél 29 ± 2,4 nap, a kontroll csoport betegeinél – 48 ± 7,2 nap volt. Végezetül, a peptidek alkalmazásával javult a műtétek utáni tolerancia és csökkentek a kemoterápiás kezelések során fellépő mellékhatások (hányás, hányinger), valamint megfigyelték, hogy gyorsabban helyreállnak a vérkép értékei. A betegek kórházban tartózkodási ideje átlagosan nyolc napra csökkent. A legtöbb esetben csökkent a fájdalom, helyreállt az étvágy és súlygyarapodás következett be. El kell ismerni, hogy a hangsúly a daganatellenes terápiában, a tumor megsemmisítésén van. A bioterápia hasznossága és módszereinek fejlődése az onkológiai betegségek terén, az új tudományos ismeretek fényében már nem kétséges. Hatalmas klinikai tapasztalattal rendelkeznek a Szentpétervári Egyetem Bioregulációs és Gerontológiai Intézete és az Orosz Orvostudományi Akadémia (СЗО РАМН) kutatói, ami azt bizonyítja, hogy a peptidek használata – függetlenül a rák stádiumától – hatékonyabb kezeléshez vezet, jelentősen javítja az életminőséget, ami pedig megnöveli a várható élettartamot.
Izolált peptidek a szervezetbe juttatva, képesek visszaállítani a fehérjeszintézist, ami normalizálja az alapvető, létfontosságú funkciókat. Megállapítást nyert, hogy a peptidek hosszan tartó használata a várható élettartam jelentős – akár 25-40%-os – növekedéséhez vezet. Kiderült, hogy a peptidek kölcsönhatásba tudnak lépni a gének kiindulási pontján a specifikus DNS kötő helyekkel, ami a kettős spirál láncok és az aktív RNS polimeráz szétválasztásához vezet. Azonosították azt a jelenséget, hogy a gén transzkripció peptides aktiválása jelzi a fiziológiai folyamatok természetes mechanizmusának fenntartását, melynek alapja a DNS és a szabályzó peptidek kiegészítő kölcsönhatása. Ez a folyamat az élő anyag fejlődésének és működésének az alapja. A peptidek használata embereknél, az alapvető élettani funkciók helyreállításához és a halálesetek jelentős csökkenéséhez vezet a különböző korcsoportokban. Végezetül meg kell jegyezni, hogy az öregedés – egy biológiai folyamat, melynek során megváltozik a kromatin szerkezet és a génexpresszió, ami miatt felborul a szabályozó peptidek és a fehérjék szintézise, és felgyorsul az öregedési folyamat. A bioregulátor peptidek mechanizmusainak további tanulmányozása új lehetőségeket nyit a gyors öregedés elleni harcban, a kórtanban, valamint az aktív emberi élettartam meghosszabbításában.
Az öregedés fő mutatója a kromatin (örökítő anyaga) és az inhibitor (gátló) gének szerkezetében bekövetkező változások. Az öregedés egy előre meghatározott evolúciós biológiai folyamat, amely zavart okoz a különböző szervek és szövetek szintézisét szabályozó peptidek működésében, ami viszont a sejtek jelentős fehérjeszintézis csökkenéséhez vezet. Az öregedésre jellemző, hogy csökken a szervezet alkalmazkodóképessége, a sejtek, szövetek, szervek és a szervezet működése fokozatosan romlik. A kutatók nagy figyelmet szentelnek az alábbi jelentős szervrendszerek öregedési folyamatának vizsgálatára: immunrendszer, szív-és érrendszer, központi idegrendszer, endokrin rendszer, csont és porc rendszerek. A peptidek bevitelének hatására megindul a sejtekben az aktív fehérjeszintézis, mert a kromatinban található információ újra hozzáférhetővé válik. Ez a folyamat az univerzális kulcsa a korral járó változások szabályozásának, ugyanis minél „öregebb” egy sejt, annál „rosszabbul” működik a fehérjeszintézise.
A revitalizáció a latin „re-vita” szóból ered, melynek jelentése „újjászületés”, a szervek funkcióinak természetes megújítása, amelyek elöregedtek vagy betegség miatt tönkrementek. A kutatási eredmények bizonyították, hogy a peptides bioregulátorok sejtszinten szabályozzák a szervezet anyagcseréjét, így a szövetek és szervek ezek hatására úgy működhetnek, mint a fiatal és egészséges szervezetben. A helyreállító folyamat lehet általános, az összes szervre érvényes hatású, vagy célirányos, ami kimondottan egy bizonyos beteg szervet céloz meg. Ez a helyreállító folyamat stimulálja a sejt regenerációt, helyreállítja a sejt fehérje- és peptid szintézisét, javítja az anyagcsere folyamatokat, ezáltal lassítja az öregedést, visszaállítja a szervek funkcióinak korábbi aktív szintjét, biológiailag fiatalítja a szervezetet, erősítik az immunrendszert.
A Khavinson természetes peptidek rendelkeznek biológiai aktivitással, azaz nem csak “egyszerű” építőköveknek tekinthetők. A peptid bioregulátorok rövid láncú aminosavból állnak, szövet kompatibilisek és képesek visszaállítani a funkcionális károsodást és megakadályozni a kóros folyamatokat szervekben és szövetekben.
Ezen kutatások eredményeit felhasználva a Szentpétervári Egyetem Bioregulációs és Gerontológiai Intézete képessé vált magas hatásfokú készítmények előállítására. A Tudományos-Ipari Revitalizációs és Egészségügyi Központ (NPCRIZ) ezen innovációk felhasználásával lett revitalizáló és egészségmegőrző termékek gyártója. Az egyetem kutatócsoportja, és az NPCRIZ alapító tagjai évek óta aktívan együttműködnek.
Az NPCRIZ legfőbb feladatának tekinti a tudományosan alátámasztott, fejlett technológiával gyártott termékek bevezetését, amelyek nem csak lehetővé teszik a várható élettartam növelését, hanem csökkentik az öregedéssel összefüggő betegségek kialakulásának, valamint a daganatos megbetegedések előfordulásának kockázatát.